Mit beszél ez a gyerek?
Nincs semmi baja a gyereknek, csak a szülők nem értik!
Zsombor egyre többet emlegette ezt a bizonyos „onigiri” szót és mi minden alkalommal kijavítottuk, „Az nem onigiri, hanem origin”. Csak arra nem gondoltunk, hogy hiába tanul angolul azért csak japánban vagyunk.
Egy nap, böngészve az internetet ezt találtam:
:)
Az onigiri
A japán rizs más. Illatos, igazgyöngyszínű, és nagyon finom. Ezen kívül tapad is, tehát lehet nyomkodni olyan formára, amilyen éppen tetszik.
hozzávalók:
- 4 adaghoz fél csésze sushi rizs
- másfélszer annyi víz, mint amennyi rizs
- 2 csík nori, azaz alga
A töltelék különböző, rengeteg féle onigirit készíthetünk, pl. tonhal, garnélarák, umeboshi (梅干) [umebosi], azaz ecetben eltett szilva kerülhet a rizsgombóc közepébe. Ezen kívül még sokfajta van, de kezdetnek vegyünk egy klasszikus tonhalasat.
- 3 evőkanál lecsöpögtetett konzerv tonhal
- ízlés szerint majonéz
- fél kiskanál fehér miso [miszo] paszta, de ez el is hagyható
Megmosom a rizst, ez nagyon fontos, méghozzá alaposan, úgy, hogy egymáshoz dörgölöm a rizsszemeket, így tulajdonképpen egymást tisztítják meg. Ha van rizsfőzőnk, akkor az a legkellemesebb megoldás, ha nincs, akkor általános szabály, hogy először felforraljuk a másfélszeres mennyiségű vizet a rizzsel együtt, majd takarékra vesszük, és lassan, kb. 20-25 perc alatt pároljuk készre. Fontos, hogy a fedő tökéletesen illeszkedjen az edényhez, és ne legyen rajta lyuk. Ha kész a rizs, akkor hagyom kihűlni, majd vizes kézzel ketté osztom, gombócom formálok belőle, lyukat fúrok bele az ujjammal, ebbe teszem a tölteléket, majd a másik felével összedolgozom. Addig nyomkodom, amíg a kívánt formára sikerül gyúrni. Körbetekerem, vagy csak félig ráteszem a nori csíkot, és már kész is. Japánban ez a hagyományos szendvics, tízóraira, uzsonnára, de akár kirándulásra is tökéletes. Minden éjjelnappaliban kapható csomagolt onigiri, bár az tele van tartósítószerrel. A legjobb az anyukacsomagolta, házi umebosival és zöld teával az igazi.